Florida (2) Florida szaz evvel ezelott meg egy orszagos meretu mocsar volt, ahol krokodilok, szunyogok es valtolaz teremtek. Egy vilaghiru orvos megdobbento kijelentese ezeket a mocsarakat rendkivul egeszseges eghajlatunak nyilvanitotta, s ez a kijelentes az idosebb amerikaiak aradatat csalogatta az allamba, s ma is elsosorban a nyugdijasok allamakent ismert. Persze az eghajlat egeszseges voltan kivul ott van az a ketsegtelenul egeszseges hatas amit a penztarcara gyakorol - ebben az allamban ahol az atlaghomerseklet 25 fok, telen ket-harom fokkal kevesebb, nyaron ugyanannyival tobb, a futes ismeretlen fogalom. Termeszetesen aki teheti luxus nyaralot epit maganak - de akinek ilyenre telik az valoszinuleg nem a villanyszamla elol menekul. Akinek nem telik, bekoltozik egy kempingbe, beallit egy lakokocsit, csatlakozik a vizvezetekhez, csatornahoz, villanyhoz. A lakokocsi kerekeit kiveszik, megbizhatoan kipockoljak alulrol. A bejarat ele kis lugast novesztenek, szines korteket raknak fel, a muveszi izlesuek kiraknak nehany gipsz kerti torpet. Barmerre mentunk Floridaban, ugyanez volt a kep: a kempingeket toporodott oregasszonyok nepesitettek be a lakokocsijaikban, s a szabad helyekre a magunkfajta kispenzu diakok huztak fel a satraikat. Az egyik Key West-i szigeten talalt kempingben erte el a helyzet a csucsat, ahova keso ejszaka erkeztunk, sehol senki, csak szorosan egymas melle huzott lakokocsik, apro kertecskek lavornyi viragagyassal, piros, zold villanykortek. Ahogy ott koroztunk, es elkepzeltuk, hogy ezek a mezeskalacs-lakohazak mogott oreg nenikek laknak akiknek valahogy nem sikerult a biztonsagos nyugdijba vonulashoz szukseges szazezer dollart megsporolni, a kep olyan kiserteties volt, hogy Barbi szinte sirva kovetelte, hogy azonnal menjunk tovabb. A kemping ahol aztan ket szigettel odebb megszalltunk, csak eppen egy hajszallal volt jobb. Az elkepzeles az volt, hogy hajnalban majd nekirohanunk a tengernek, a mexikoi obol feher homokjanak, zold vizenek - ez volt ugyanis az a kep amit az utikonyv a felsziget nyugati partvidekerol igert. Keso este erkeztunk ebbe a kempingbe, meg sem neztuk igazan hol vagyunk, csak a harminc oras autozastol kimerulten raktuk ossze a satrakat, s rogytunk belejuk. Reggelre kelve, viszont amikor a feher homok, zold tenger etceterarol erdeklodtunk az irodaban, furcsan neznek rank. Nem ez nem az a resze Floridanak. A tenger ugyan itt van par merfoldre, de partjaig csatornak, szigetek, tavacskak szovedeke vezet, a part mocsaras, iszapos, szoval itt bar a furdes elvileg lehetseges, nem tanacsos. A kerdesunkre, hogy van-e krokodil, termeszetesen igennel felel, sot, capa is van. Kesobb megtanultuk, hogy egy ilyen idegenforgalmi beallitottsagu helyen barmilyen allatra kerdezunk ra, igennel valaszolnak, legyen az krokodil, puma, flamingo. De ami igencsak nevezetes errefele, az a manatee, a tengeri tehen, amit egeszen biztosan fogunk latni, kulonosen ha berelunk toluk egy motorcsonakot, s azzal becserkesszuk oket. Hagyjuk magunkat meggyozni, mert tobben lattunk manateerol szolo ismeretterjeszto filmeket. A manatee edesvizi emlos (bizonyara megtevesztesbol hivjak tengeri tehennek), ugy altalaban egy rosszul felfujt leggombhoz hasonlit. Nagyon okos allatnak tartjak, ez tobbek kozott abban nyilvanul meg, hogy napozni szokott, nem szuksegbol mint a krokodil, hanem csak ugy mulatsagbol, felhozza a kajajat a viz felszinere, hanyatt fordul, ott eszeget, sutetti magat. Sajnos ez az a pillanat amikor a motorcsonakok at szoktak menni rajta. El is hatarozzuk, hogy nagyon ovatosak leszunk, s mi egyetlen tehenet sem fogunk megsebezni. Elore meg kell mondjam, hogy egyet sem lattunk. Ennek oka lehet az is hogy elvesztettuk a terkepet, s vagy harom orat keringtunk a csatornakon, hogy megtalaljuk a kijaratot a tengerre, joparszor megfeneklettunk a zatonyokon, ahonnan aztan terdig iszapban alva kellett a barkat letolni. (megjegyzes: a cikk vegleges valtozatat elvesztettem valahova... most meg mar nincs kedvem csak a webpage kedveert ujrairni. Hat itt vegzodik. )